Kérdezd a szakértőt!
A táplálékallergia tünetei lehetnek bőrgyógyászati vagy emésztőszervi tünetek is. Leggyakrabban: Vakarózás, mancs rágás, fül problémák, hányás, hasmenés, puffadás, hasfájás.
A táplálék összetevői közül leggyakrabban a fehérjék okoznak gondot, ezen belül is a tejtermékekben, marhahúsban, csirkehúsban, tojásban, szójában, búzában megtalálható fehérjék. Ezeken kívül azonban bármely más összetevő is viselkedhet allergénként, pl. az adalékanyagok, szénhidrátok is.
A betegség megállapítása:
Az allergia diagnosztizálásának egyik elérhető eszköze a vérvizsgálat, azonban ez, míg környezeti allergének esetében viszonylag jól használható, táplálék allergia esetében sajnos gyakran nem megbízható.
A táplálék allergia diagnózisának legmegbízhatóbb módszere az ún. eliminációs diéta, melynek lényege, hogy 2-3 hónapig kizárólag hipoallergén tápot etetünk. Ez idő alatt fontos, hogy jutalomfalatok, ízesített táplálék kiegészítők, illetve bizonyos ízesített gyógyszerek adását is mellőzni kell, mert ezek is tartalmazhatnak allergéneket. Ha táplálék okozta a problémát, ez alatt a 2-3 hónap alatt az ellenanyagok és allergének kiürülnek a szervezetből, a tünetek megszűnnek, tehát jó eséllyel van egy diagnózisunk, és egy tünetmentes kutyánk. Ha nem szűnnek a tünetek, ez 2 dolgot jelenthet: 1: valaki bojkottálta a diétát, és más ételhez is hozzájutott a beteg, vagy 2: nem, ill. nem csak táplálékallergia okozta a gondot.
Ha a tünetek megszűntek, egyenként lehet bizonyos táplálékokat „visszaadni” a kutyának. Ha a tünetek egy héten belül visszatérnek, azzal már nagy valószínűséggel bizonyítottuk, hogy az a bizonyos összetevő okozta a problémát, ezt a jövőben mindenképpen kerülni kell.
Kezelés:
A kezelés alapja, hogy azt kell elérni, hogy a kutya ne találkozzon azzal az anyaggal, ami allergiát okoz. Ha a fenti eliminációs diéta után megállapításra kerül, hogy mi okozta az allergiát, akkor annak a kerülésével elméletileg megelőzhetők a tünetek visszatérése. Rengeteg hypoallergén táp elérhető már a kereskedelemben, melyek alapvetően 2 csoportra oszthatók:
-ún. hidrolizált tápok, melyekben a fehérjék olyan kis összetevőkre vannak bontva, hogy az immunrendszer nem tekinti ellenségnek, tehát ezekre a tápokra nem tud allergiás lenni az állat. Az eliminációs diétára ezek a típusú tápok alkalmasak igazán.
-egyfehérjés, vagy újfehérjés (monoproteines) tápok, melyekben csak egyféle hús, és jellemzően egyféle növényi összetevő van, általában viszonylag „furcsa” összetevők, pl strucc, rovar fehérje, stb, így könnyű olyat választani, amellyel még nem találkozott korábban a kutyus, tehát kis eséllyel allergiás rá.
Sajnos gyakran előfordul, hogy ha egy kutya allergiára hajlamos, akkor nem csak a táplálékkal van probléma, hanem környezeti allergének is szerepet játszanak a tünetek kialakulásában. Ez nehezíti a diagnózist és a kezelést is. Az is előfordulhat, hogy bár a tápváltás jó eredményt hoz, megszűnnek a tünetek, de később az új táppal szemben is kialakul az allergia.
Táplálék intolerancia:
Ezt a kifejezést szintén olyan esetekben használjuk, mikor egy adott táplálékra kedvezőtlenül (hányással, hasmenéssel, rosszulléttel) reagál az ember/ kutya. Különbség az allergiához képest, hogy ilyenkor nincs immunreakció, és általában már az adott táplálékkal való első találkozáskor kialakul a kedvezőtlen hatás. Kezelése alapvetően hasonló, meg kell határozni, hogy mi okozta a problémát, és ezt a jövőben ki kell hagyni a táplálkozásból.
A tünetek, melyeket a táplálék allergia és a táplálék intolerancia okoz, akár a bőr-, akár az emésztőszervi tünetekről beszélünk, korántsem specifikusak, tehát rengeteg egyéb betegség is okozhat hasonló problémákat. Ezért mindenképp javasolt állatorvoshoz fordulni, aki a kutyus vizsgálata alapján javasol olyan vizsgálatokat, illetve kezelést, hogy a kedvencünk minél előbb túl legyen a problémán. Mivel az eliminációs diéta, bár a pontos diagnózishoz feltétlenül szükséges, nem egyik napról a másikra működik, ez idő alatt átmenetileg szükséges lehet gyógyszeres, ill. kiegészítő terápiára, a tünetek enyhítése érdekében.
